1. Vállalj munkát!

2. Vegyél egy lakást!

3. Fizesd vissza a hitelt!

 

Korábban mindig azon gondolkoztam, hogy egy fiúból mikor lesz felnőtt. Elválassza-e ezt valamilyen éles határvonal? Vagy esetleg szép lassan döntéseink mentén megy végbe a folyamat?

Akkor leszünk felnőttek amikor elértük a vágyott foglalkozást, életszínvonalat, státuszszimbólumokat? Vagy amikor beletörődünk abba amink van? Vagy egyik sem?

A legjobb lenne ha soha nem nőnénk fel! Legalább is a felnőtt élet savanyúságát soha nem szívnánk magunkba! Ha életünket a gyermekies önzetlenséggel és a felnőtt racionalitással egyenértékűen tudnánk irányítani.

Nem véletlenül kavarognak ezek a gondolatok egy 25 éves gyerek fejében. Lakásvásárlásba fogtam!

 

munka+gyerek+család+hitel= megalkuvás

Amikor az ember meghoz egy döntést, minden esetben mérlegel. Egy hosszú távú döntésnél pedig nagyon nehéz helyesen mérlegelni. Elég stabil a munkahelyem? Biztos hogy jó környék ez? Elég nagy a lakás? BIZTOS HOGY NÉMETORSZÁGBAN AKAROM LEÉLNI A KÖVETKEZŐ 20-25 ÉVEMET?

És valljuk be őszintén a Német élet nem fenékig tejfel. 1000+1 pro és kontra van. De ki az aki ne akarna jól élni? Ki ne akarná jó óvodába/iskolába járatni a gyerekét? Ha beteg lesz ne a legjobb egészségügyi ellátásban akarna részesülni? 

Másrészről pedig ott vannak a financiális kérdések. Mennyibe kerül a bérleti díj? Mennyivel kerülne többe saját lakást venni?

Itt a válasz: Baden-Württemberg tartományában, ahol élünk 400-700 Euró a hideg bérleti díja egy 3 szobás ingatlannak. Ha 600 Euróval fizet az ember havonta, 20-25 év alatt kifizette a sajátját. És akkor még mindig "csak" 45-50 éves vagyok, de már van egy ingatlanom. Emellett persze simán lehet félre tenni, nyaralni, élni. "Csupán" a felelősséget vettük a nyakunkba. 

Kíváncsiak vagytok hogyan lehet Németországban munkát találni? Vagy akár hitelhez jutni? Vagy bármi más? Kommentben írjatok, mondjátok meg TI miről szóljon a következő bejegyzés!

 

Baráti üdvözlettel T.Robi!

Megosztás a facebookon